publikációk

A zsidók betelepedése a mai Szabolcs-Szatmár megyébe a XVIII. század elejétől a XIX. század közepéig.
In: A hagyomány kötelékében. Szerk. Kriza Ildikó. Budapest, Akadémia 1990. 187-192.
A teljes tanulmány: A zsidók betelepedése Szabolcs és Szatmár vármegyébe. (18-19. század) Szabolcs-Szatmári Szemle, 1991/1. 32-50.

A szukka. Múlt és Jövő, 1992/1. 87-90.

Durától Rembrandtig.
Rachel Wischnitzer és az Európai zsinagógák. Pavilon, 9. 1994. 2-6.

Zsidók betelepedése Zemplén megyébe a 17. század végétől a 19. század elejéig.
In: Otthonkeresők, otthonteremtők.
Szerk. Schweitzer Gábor. Budapest, Universitas, 2001. 18-43.

A nagykanizsai zsinagóga.
Budapest, Tudomány Kiadó 2010.

Műemléki értékleltárt készítettem a zsinagógáról, és ez a kis könyv ebből a munkából született. Történeti adatok, az épület leírása, későbbi átalakítások ideje és mértéke szerepel a szövegben, archív és új fotókkal dokumentálva. Kiegészíti mindezt a felszerelésből megmaradt tárgyak listája és egyes tárgyak fotója is. 200 évvel ezelőtt egy dunántúli kisváros zsidó közössége saját erejéből létrehozta az egyik legszebb klasszicista zsinagógát.

A tóra díszei. A szimbólumok értelmezése. Ethnica 2010.3.

Tóraszekrény-függöny Óbuda, 1742.
A szimbólumok értelmezése. Magyar Iparművészet 2010/4

Mint folyó mentén a kertek.
Budapest, MAZSIHISZ, 2104

A könyv két részből áll. A történeti Szabolcs, Zemplén és Borsod megyék zsidó településtörténete a 17. század végétől a 19. század közepéig. Mikor jöttek, honnan jöttek, és mivel foglalkoztak a zsidó emberek. A második rész építészettörténet. Épített emlékeit kutattam a valaha itt élt zsidó közösségeknek. Amit találtam: épített szukkák, rabbiház, néhány mikve (rituális fürdő). Az épített szukka a sátoros ünnepen használt főleg gyékény és nádszövet helyett a lakóház egy részén kinyitható tetőt jelent. Északról jött szokásba, ahol az őszi ünnepek idején már hűvösebb volt. Magyarországon itt, az északkeleti megyékben található. Feledésbe ment, hiszen alig maradt, aki használná.
Én írtam először erről, egy rövid ismertetést, ami a Múlt és Jövő folyóiratban jelent meg, 1992-ben.

Egy 16. századi metszetsorozat összefüggései.
In. A kultúraátörökítés médiumai.
Szerk.: Spannraft Marcellina és Tari János,
Károly Gáspár Ref. Egyetem, L’Hartmann Kiadó, 2018. 45-49. o.

A jeruzsálemi szentély

1580 -as években két spanyol jezsuita szerzetes magyarázatokat készített Ezekiel próféta látomásához és ennek része a monumentális építészeti terv a Szentélyről. Az építészeti tervet egyiküknek, Juan Bautista Villalpandonak tulajdonítják. Munkájukat három kötetben adták ki Rómában, 1604-ben. Ezt a tervet mutatja be ez a könyv, párhuzamosan az eredeti Salamon király által megépíttetett Szentéllyel. Végigvezeti az olvasót a terven és a Szentélyen, kitérve azokra az építészeti alkotásokra, amelyeken jól kimutatható e terv, és áttételesen a Szentély szellemi és építészeti hatása.